Síri Csend Az Éjjel

Síri csend az éjjel,
õrültek álmaid,
ne várj, indulj el,
legyen erõd!

Az ész ritkaság,
kiveszõ, de még reménykedsz,
így élsz, félve lépsz,
de beletörõdsz!

Soha ne add fel a reményt!

Mindig falnak ütközöl,
ha csak hangod tündököl,
fiú, ɾajta! Semmi vész!
Szótlan néha többet érsz!

Csupa láng a nappal,
elégtek ɾég a percek,
egy sincs, nem [A]várt meg
a múló idõ!

Az út keskenyebb,
parttalan, de csak járod,
így élsz, félve lépsz,
mert idekötõdsz!