Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó
Így én, keresem a feketét a fehérben
Keresem a vonalat a tenyérben
De érzem [A]azt, hogy nekem [A]így jó, jó, jó
Ceruzával ɾajzolt fantomkép esküszöm, pont mint én!
Hát mit is tettem, bár csak érteném!
Itt járok mégis szabadon [C7]én, vonz a veszély!
Bár őrültnek látszom de nézz meg jól, kinek is árthatnék?!
Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem [A]mindegy, hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó
Rám vigyorog a tükröm oly furcsán néz valamilyen laza tɾükkel már megint új arcot cserél
De érzem [A]azt hogy nekem [A]így jó, jó, jó
Legurult az égről most a hold, biztosan teljesen tele volt
Velem [A]is megtörtént de nekem [A]így jó, jó, jó
Felnőhetnék csak becsapás, hogy nagynak látsz.
A külsőség is csak kifogás, egy megtévesztő máz.
Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem [A]mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó
Nem [A]kéne semmit szólnom
A kérdéseim kisbetűkre szórom
Hányszor volt már túl veszélyes ami szívből szólt!
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem [A]mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó,
tudod Amerikába is így jutott el az a hajó
Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem [A]mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó
Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem [A]mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó!
Đăng nhập hoặc đăng ký để bình luận
Đăng nhập
Đăng ký