Új élet indul, felsír a gyerek.
Hangja dal-csoda,
várja otthona:
utcák, terek.
Megnõ és felnõtt lesz,
élni tanul.
Minden mozdulat
mást és mást mutat,
így boldogul.
Kisfiú, tiszta arcodon félelem:
miért van?- nem [A]tudom.
Miért várod még újra a ɾégi mesét?
Azt a szép, százszor száz csodát,
amiben csak békét találsz,
Mai mesénk ɾég nem [A]igazi már!
Túl már az iskolán nincs tananyag.
Mégis tudni kell,
miért kérdezel
s mit nem [A]szabad.
Informál téged minden, hát figyelj, (Szólj, hogyha kell, és nagyon [C7]figyelj)
nyisd ki jól szemed,
nyújtsd ki két kezed,
kérdezz, s felelj!
Kisfiú, tiszta arcodon [C7]félelem:
miért van?- nem [A]tudom.
Miért várod még újra a ɾégi mesét?
Azt a szép, százszor száz csodát,
amiben csak békét találsz,
Mai mesénk ɾég nem [A]igazi már!
