Vér tengerbe fullad a nap
Feladja az utolsó kenetet a pap
A tábor lassan nyugodni tér
Mindent elborít a mocskos vér
Lövész árkok
Benne halottak
A harcban végleg alul maradtak
Nekik már nem virrad sohasem a nap
De az sem [A]járt jobban aki életben maradt
Újra itt a ɾeggel
Indul a sereg
Harcban felszakadó sajgó sebek
Vasalt csizmák és fegyverek
Halomra gyilkolt emberek
Te is ott állsz a harc tér szélén
Nem [A]tudod miért
De nem [A]látod a végét
Harc tér már az egész világ
A lövész árokban nem [A]nő virág
Hegyeken innen és hegyeken túl
Valahol mindig háború dúl
Vérben úszik az egész határ
Szólnak a fegyverek
Míg kiürül a tár
Míg kiürül a tár
Saját farkába harap a kígyó
Mindenki látja
Hogy ez így nem [A]jó
De soha senki sem [A]tesz ellene semmit
Gondolkozz ezen
Tégy meg ennyit
A sötét erőszaknak félelem [A]a háza
A gyilkos világnak félelem [A]a váza
A távolban dörögnek a fegyverek
A pincében ɾettegnek az emberek
Soha sem [A]lesz vége a harcnak
Fordulj szépen arccal a falnak
Kiáltsd az égre: Elég legyen
Vagy elnyel végleg egy sötét verem
Halál az úr
Ha nem [A]teszel semmit
A világról tudnod elég csak ennyit
Félelem [A]a vár amit bevenni kell
Ehhez mindenki ereje kell
Hegyeken innen és hegyeken túl
Valahol mindig háború dúl
Vérben úszik az egész határ
Szólnak a fegyverek
Míg kiürül a tár
Míg kiürül a tár