Két eltévedt folyót,
a vágy eggyé sodort,
az égről csak nézte a Hold.
A reggel mindig szép,
ébredni valakiért...
S a fényben csak Te vagy és én.
Ez jó menedék,
ez most meseszép,
idebent valahol,
egy életɾe szól.
Refr.:
Tűz, könny, vágy még együtt lenni,
holdfény, tánc még együtt lépni...
Sok év után jött egy szikra,
s minden lángban áll.
El ne oltsuk még, ez a láng mi bennünk él...a legszebb fény...
Csak égjen még.
Egy pillantás után,
a lelkét bízta ɾám.
Úgy őrzöm,
mint kincset a zár.
Nem [A]számít ma már, hogy volt előttem [A]más,
csak nézz ɾám, úgy semmi sem [A]fáj.
Úgy bánt ez a fény, most jó a sötét,
gyere bújj ide még, csak égjünk a pillanatért...
Refr.:
Tűz, könny, vágy még együtt lenni,
holdfény, tánc még együtt lépni...
Úgy vágytuk már ɾég,
jött egy szikra s minden lángban állt,
el ne oltsuk még, ez a láng mi bennünk él...a legszebb fény...
csak égjen még...
a legszebb fény.
