A félelem úgy érzem nem hozzám való,
A magány, a sötét nem nekem való,
Az Éjszaka Vándora lettem én...
egy, kettő, három
Járom az utam sok éjszakán,
Névtelen arcok bámulnak rám,
Néha úgy érzem [A]már semmitől sem [A]félek,
Ha elakarom mondani azt amit érzek!
A félelem [A]úgy érzem [A]nem [A]hozzám való,
A magány, a sötét nem [A]nekem [A]való,
Az Éjszaka Vándora lettem [A]én,
Az Éjszaka Vándora lettem [A]miattad én!
Kereslek az utca porában,
Üvöltve hívlak a város zajában,
Valaki mondta, hogy itt élsz közelemben,
De nem [A]látom arcod, és nem [A]hallom a hangod!
A félelem [A]úgy érzem [A]nem [A]hozzám való,
A magány, a sötét nem [A]nekem [A]való,
Az Éjszaka Vándora lettem [A]én,
Az Éjszaka Vándora lettem [A]ma éjjel én!
(Szóló)
S volt olyan nap mikor ɾám nevettél,
Később ɾájöttem, hogy nem [A]is kerestél!
Az ördöggel játszva már boldog lehetnék,
Nem [A]tudom mért pont Téged várlak én...
A félelem [A]úgy érzem [A]nem [A]hozzám való,
A magány, a sötét nem [A]nekem [A]való,
Az Éjszaka Vándora lettem [A]én,
Az Éjszaka Vándora lettem [A]ma éjjel én!
Az Éjszaka Vándora lettem [A]én... (Szóló)
